Kizárólag azért írom be, mert már nem férek bele a discussion entry-be. A Hollán-féle 1972-es orvosi lexikonban találtam neked ezt a kifejezést (189. oldal) - légi beteg- és sebesültszállítás, részletezi a cikk az utazóképesség fogalmát, a szállító repülőgépek kapacitását stb.
Egyebekben tökéletesen egyetértek a másik válasszal, ez csak egy alternatíva.

--------------------------------------------------
Note added at 1 nap1 óra (2010-02-12 18:14:10 GMT)
--------------------------------------------------

beszkenneltem és bekonvertáltam a szócikket, elnézést kérek, ha nem a legtökéletesebb.

légi beteg- és sebesültszállítas, légi mentőszolgálat, légi kiürítés, légi utazóképesség: a repülőgép és rokona a helikopter ma már nemcsak a katonai beteg- és sebesültszálli-tásban, hanem a polgári életben is nélkülözhetetlen. Legtöbbször kíméletesebb és gyorsabb az egyéb szállítóeszközöknél. A célnak és a helyzetnek megfelelően a használatos géptípusok különbözők. A néhány száz méter magasságban müködö kis mentőrepülögépek legfeljebb csak pár személyt visznek. A nagy, távolsági szállítógépek 200 hordágyat is befogadnak. Utóbbiakon a levegökondicionáló berendezések mellett a legkülönbözőbb orvosi készülékek (vaslüdö, szívóberendezések) működtethetők. A légi mentőkocsi céljára legalkalmasabb a helikopter, mert repülőtér nélkül fel- és leszállhat. Gondoskodni kell a szállítottak oxygen-ellátásáról, a szükséges gyógyszerekről, kötszerről, fehérneműről. Gyakran a~ alatt egyes — a földön megkezdett — beavatkozásokat (infusio, transfusio, hybernatio) folytatni kell. Ez különlegesen képzett személyzetet (anaesthesiologus) igényel. Míg a kis mentőrepülőgépeken való szállítás ellenjavallata alig tér el a földi eszközökétől, a hosszabb időtartamú és nagy magasságú ~ok javallatát a kezelőorvos gyakorlott repülöorvossal egyetértésben állítja fel, így kellemetlen, sőt végzetes szövődményeket kerülhetünk el. A légnyomás változása a koponya, a szemgolyó, a hasüreg sérültjeinél előeséseket okozhat. A légmell kiterjed, légzési és keringési zavart okozhat. A sebek erősen váladékoznak, az anus praeternaturalis fokozottan ürít. A szívbetegségek közül főleg a coronaria-sclerosisos állapot igényel megfontolást a szállítás előtt. Átmeneti megoldásként előfordul többnyire az interkontinentális utasforgalomban, hogy a sürgős szállításra szoruló, súlyos sérülteket vagy betegeket a rendszeres légijáratokon, az utastér ideiglenesen elkülönített részében szállítják. Ilyenkor a beteget repülöorvosi ismeretekkel rendelkező anaesthesiologus kíséri. Néhány ülés eltávolításával mód nyílik a beteg és a szükséges készülékek elhelyezésére: oxygenpalackok, lélegeztető készülék, elektro-kardioszkóp, defibrillátor, infúziós készülék, szívóberendezés, rögzítő eszközök, gyógyszerek stb. Természetszerűleg e betegeket gondosan elő kell készíteni a szállításra (esetleg intubatio vagy pace-maker szükséges).
A légi utazóképességet élesen meg kell különböztetnünk a szállíthatóság fogalmától. A súlyos sérültek és betegek szállítása az erre a célra berendezett különleges repülőgépekkel történik. A közönséges utasszállító repülőgépeken sem különleges felszerelés, sem szakképzett egészségügyi kísérő személyzet egyelőre nincs. A légiút rövidsége és közismerten kényelmes körülményei miatt ma már egyre több beteg veszi igénybe az utasszállító gépeket, igen helyesen, mert ezek ma már a legkíméletesebb utazási eszközök közé tartoznak. A légi utazóképesség elsősorban azt jelenti, hogy a beteg el tudjon menni a közforgalmi repülőgépig, a lépcsőkön fel tudjon kapaszkodni, és az út folyamán ne szoruljon különleges bánásmódra. Önállóan tudjon táplálkozni és inni, a mellékhelyiséget használni. Kóros külsejével, viselkedésével, szagával ne zavarja a többi utas közérzetét és biztonságát. Kivételes esetekben, előzetes bejelentésre hordágyon is elviszik. A nemzetközi forgalomban ma már általában túlnyomásos utaskabinnal ellátott gépek repülnek. Ezekben a légnyomás átlagosan 2000— 2600 méter magasságnak felel meg (a Kékestető kétszeres magassága). A valóságban 7000— 12 000 méteres utazási magasságban a repülőgép váratlan, szabálytalan mozgásai ritkák, de még előfordulnak. Ezért számítanunk kell a mozgásbetegség előfordulására. Egészséges ember számára az említeti 2000 m-es kabinmagasság nem jelent észrevehető hatást, de komolyabb vérkeringési és légzési zavaroknál már hypoxiás tünetek léphetnek fel. A mozgásbetegség — arra érzékeny embereken — súlyosbíthatja az állapotot.
A mozgásbetegség ellen általánosan és gyakran orvosi rendelet nélkül használt gyógyszerek egy része az atropinnal rokon hatású szereket tartalmaz. Bizonyos betegségekben (pl. glaucoma) ez ellenjavallt. Az utazás alatt szedendő gyógyszerek miatt is ajánlatos, ha komolyabb betegség esetén a kezelőorvos előzetesen tanácskozik szakképzett repülöorvossal.
balesetes helyzet (ha a repülőgép bármilyen okból veszélyes helyzetbe kerül, de azt a pilóta elhárítja);
— kényszerleszállás (repülőtéren, vagy azon kívül váratlan módon végzett, sikeres leszállás a gép törése, vagy személyi sérülés nélkül);
— törés (csak a gép sérül);
— baleset (ha a személyzet bármelyik tagja megsérült, de életben maradt);
— katasztrófa (ha azonnal, vagy a ~ után tíz napon belül haláleset következett be).
Megelőzésében a repülöorvos feladata: 1.a repülőgépvezetök testi és szellemi alkalmasságát időszakosan ellenőrizze; 2. fáradásukat, múló betegségeiket ismerje fel; 3. életmódjukat, sportjukat, élelmezésüket orvosilag rendszeresen ellenőrizze; ~ek esetén repülöorvosi feladat megállapítani: szerepelt-e személyi tényező (humán faktor) az előidéző okok között. Szükség esetén javaslatot kell tenni a repülőgép műszaki berendezésének,vagy a repülőgépvezetők személyi felszerelésének megváltoztatására.
légi kiürítés: —*légi beteg- és sebesültszállítás
légi mentőszolgálat: -*légi beteg- és sebesültszállitás