This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Kapcsolatok
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
magyar - olasz – Díjazás: 0.05 - 0.07 EUR per szó / 12 - 15 EUR per óra angol - olasz – Díjazás: 0.05 - 0.07 EUR per szó / 12 - 15 EUR per óra spanyol - olasz – Díjazás: 0.05 - 0.07 EUR per szó / 12 - 15 EUR per óra
Portfólió
Feltöltött mintafordítások száma: 1
magyar - olasz: Kukorelly Endre: A ritmus zavar General field: Művészet/irodalom Detailed field: Költészet és irodalom
Forrásszöveg - magyar Kukorelly Endre
A ritmus zavar
Behajigálok mindenfélét a csomagtartóba. Semmi különösebb rendszer, ahogy jön, nincs türelmem szortírozni. Ennivaló, pokróc, könyvek, ruha, a laptop valahová középre, puhább dolgok közé. Hozzám nőtt a kocsi, mint Petőfihez a gatya. Mármint P. seggéhez, ez egy rosszindulatú cikkből van idézve. Te most Németországban élsz? Ez egy kérdés. Nem föltétlen rosszindulatból kérdezi, nem tudom, mit vagyok úgy oda. Miért, nem kérdezgethet? Csak érdeklődik. Egyáltalán nem ott élek, hanem itt élek, nyugi. Válaszolok neki. Kimegyek, visszajövök. A nyolcvanas években nemigen mentem sehova. Itthon voltam, itthon ragadtam. 1980-ban a Piazza Navonán bámultam az olaszokat, ahogy a lengyelek mellett tűntetnek, és, azt hiszem nem értenek semmit az egészből, viszont helyesek. Jártam egy barátommal hétszer Szovjetunióban, 1978 és 83 között. Előtte semmi. Úgy nagyjából tíz évig effektív nem volt semmi, egybefüggő köd. Nekem legalábbis. Legyen annyi, hogy nem ismertem ki magam. Azelőtt gyerek voltam. Gyerek, semmi, Szovjetu., Magyaro., Németo. 14 éves koromban írtam egy regényt, magyarok harcoltak benne törökökkel. Később verseket írtam, igazi nem író, de ír, aztán szakmai tanácsra abbahagytam. És volt egy fordulat, méghozzá ez a fordulat a bölcsészkar 2. emeleti folyosóján történt a mondjuk 99-es és 100-as szoba közti szakaszon, 1979-ben, amikor úgy döntöttem, hogy mégis író vagyok. Aki azért még attól, hogy író, nem ír. Később írtam ezt-azt, de nem dolgoztam. Most dolgozom. Effektív leülök a kompjuter elé úgy 9 felé. Jól vagyok, van sajtválaszték, simán átjárok a határon, meg se nézik az útlevelem. Viszont rossz a ritmus. Szerintem. Vagyis számomra. Rossz ütemben szállnak föl a magyarok a villamosra. Rossz ütem, magukról elfelejtkezett arcok. Az, hogy kivetkőzött, talán túl erős. Most láttam, hogy az Izabella utcában kitataroztak egy szép, szecessziós bérházat, egy szép eklektikus bérház mellett. Ezt az eklektikusat tavaly tatarozták. A többit még nem. Láthatsz háborús belövéseket is. Bármi.
Fordítás - olasz Endre Kukorelly
Il ritmo disturba
Butto tutto dentro alla rinfusa nel portabagagli, senza nessun criterio, come viene, non ho la pazienza di sistemarle in ordine. Roba da mangiare, una coperta, libri, vestiti, da qualche parte il portatile, in mezzo alle cose più morbide. La macchina una mia appendice, come le mutande per Petőfi. Cioè come per il culo di Petőfi, citando un articolo dalle malevole intenzioni.
Adesso vivi in Germania? Questa è una domanda. Non è sicuro che lo chieda per malizia, non so perché mi rompe. Perché, non può forse fare domande? Vuole soltanto sapere. Non vivo mica lì, vivo qui, tranquillo. Gli rispondo. Vado via, ritorno.
Negli anni ottanta veramente non sono andato da nessuna parte. Sono stato a casa, sono rimasto attaccato a casa. Nel 1980 guardavo meravigliato gli italiani a Piazza Navona che manifestavano per i polacchi e penso proprio che non avessero capito niente della cosa, ma erano forti. Sette volte sono stato con un amico in Unione Sovietica tra il 1978 e l’83. Prima di questo niente. Per quasi dieci anni effettivamente non è successo niente, nebbia totale. Almeno per me. Facciamo che non mi raccapezzavo. Prima ero un bambino. Un bambino, nient’altro, Unione Sov., Ungh., Germ.
A 14 anni ho scritto un romanzo, dove gli ungheresi combattevano contro i turchi. In seguito ho scritto poesie, un vero non scrittore ma scrive, dopo un consiglio esperto ho lasciato perdere. E poi c’è stato un cambiamento, questo cambiamento è successo proprio nel corridoio della Facoltà di Lettere, al secondo piano, diciamo tra la stanza 99 e la 100, nel 1979, quando ho deciso di essere comunque uno scrittore. Uno che, sebbene sia uno scrittore, non scrive. In seguito ho continuato a scrivere, ma non lavoravo.
Ora lavoro. Mi siedo davvero davanti al computer verso le 9.
Sto bene, ho una certa scelta di formaggi, passo tranquillamente il confine, senza che mi guardino il passaporto. Ma il ritmo non va bene.
Credo.
Cioè per quanto mi riguarda.
Gli ungheresi salgono sul tram a un ritmo sbagliato. Ritmo sbagliato, facce dimenticate di se stesse, uscite fuori di sé, ma forse è troppo forte. Adesso ho visto che in via Izabella hanno rinnovato un bel condominio in stile Liberty, accanto a un bel condominio in stile eclettico. Quello eclettico l’hanno restaurato l’anno scorso. Gli altri ancora no. Puoi vederci ancora i colpi d’arma da fuoco. Qualsiasi cosa.
More
Less
Fordítási tanulmányok
Master's degree - La Sapienza University of Rome, Italy
Szakmai tapasztalat
Fordítói tapasztalat években: 24. A ProZ.com-ra regisztrált: Jul 2010.